NÉHÁNY SZÓT A FESTŐMŰVÉSZRŐL
MOLNÁR IBOLYA: Önvallomás
"A Nyírségben születtem, nevelkedtem.
Berecz András nyíregyházi festőművész keze alatt tanultam meg a szakmát, de
sokat tanultam Horváth Jánostól és Huszár Istvántól is.
Csoportos tárlatok közül /1972-től/:
Hazánkban: Budapest, Nyíregyháza, Komárom, Kecskemét, Nyírbátor,
Fehérgyarmat és még sok más hazai helység
Külföldön: Lengyelország (Rzeszów), Kárpátalja (Ungvár, Munkács),
Erdély-Románia (Zsobok, Kolozsvár, Tasnád, Szatmárnémeti, Aranyosmeggyes,
Hadad), Szlovákia (Királyhelmec, Borsi), Hollandia (Breda), Németország (Münster,
Köln) stb.
Önálló kiállításaim közül /1979-től mostanáig/:
Hazánkban: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (pl.: Nyíregyháza, Nyírbátor,
Vásárosnamény, Fehérgyarmat...), Budaörs, Tokaj, Szeged, Kecskemét, Győr,
Érd
Külföldön: Münster (Németország), Erdély-Románia (Tasnád, Szatmárnémeti)
stb.
Festészetemben igyekszem álmokat, érzéseket, gondolatokat kifejezni a
természetből vett jelképekkel, de tükröt is tartok az emberek elé egy-egy
képi véleményalkotással."
Dolgozom olajjal (ez a kedvencem). Készítek még tűzzománc képeket,
linómetszeteket, pontokból álló tusgrafikát, akvarelleket, kerámiát,
valamint megtanultam az ív-és lánghegesztést, filmkészítést is.
1994-ben egy arborétum kialakításához kezdtem. Célom nemcsak a hazai fajok
bemutatása, hanem egy olyan szellemi élettér kialakítása, amely minden
természetet, művészetet, embert szerető, tudni akaró, alkotni vágyó hazait
és külföldit befogad. Megalapítottam a Nyíri Arborétumért, Természetért,
Kultúráért Egyesületet (Nyíri Arborétumot).
Könyvem jelent meg 2000-ben. Címe „Itt élnek közelünkben”, mely bemutatja a
lágyszárú növényeket, ismerteti gyógyhatásukat, népi használatukat. A
növényekről tusrajzokat készítettem. Igyekeztem azokat az apróbb
részleteikkel együtt ábrázolni.”
Hiszem és vallom:
Ha megismerünk valamit, tehát közünk van hozzá, azaz már érzelmileg,
tudatilag kötődünk. Felelősséget érzünk iránta!
Megismerni pedig „körben járva”, azaz minden oldalról megközelítve lehet.
Munkámban ötvöződik a tudományos és a művészi megismerés.
Ez több rétűen áthatja magánéletemet, szemléletformáló pedagógiai és művészi
munkámat.
Molnár Ibolya
Papp D. Tibor, művészeti író írása
Molnár Ibolya festőművész munkásságáról.
Van festő, aki a vászonra nem elsősorban a festéket teszi, hanem a szívét.
Molnár Ibolya közéjük tartozik. Képei az emberi, alkotói kardiogramok, amelyek
hol hevesebben, hol lírai nyugalommal mondják, hogy ebben az esetben egy EMBER
kéznyomaival állunk szemben és az ember szó csupa nagybetű. Molnár Ibolya
festői látását, élettevékenységét egy másik szóval is jellemezhetnénk, s ez a
szeretet. A képein szinte sehol nem találjuk nyomait az agressziónak, a fájdalom, a
vívódás is színekbe oldódva jelentkezik, fedve, rejtve, feledtetve az esetleg
mögötte megbúvó keserűséget. A festészet technikájának elsajátításáról
önvallomásában ír, mestereiről, iskoláiról. De legnagyobb tanítója,
inspirálója, energiaforrása mégis a természet. Kitartó szervezőmunkával,
áldozatokkal létrehozta saját arborétumát, amelyben két közösséget létesített,
egy emberit és egy természetit. Mind a kettő hálásan támogatja művészi
törekvéseit. Molnár Ibolya elsősorban színeket lát. Ezek nem a valóság
színei, hanem egy különös analízis során szétszedett valóság - élmény-darabok,
amelyek során a művész saját nyelvének rendszerébe kerülve megváltozott súllyal
és funkcióval létrehoznak egy a tényektől elhatárolódott kép-rezervátumot,
amelyben fontos a fölbukkanó figurák és organikus formák viszonya (egybefonódás,
fatörzsbe olvadás). A művészi szándék talán ezekben a képekben mutatkozik meg a
legpregnánsabban. Az, hogy az ember és a természet egység, különválásuk esetén
megbomlik a harmónia, és a haragos zöldekre harsogó vörösek vicsorognak, a fák
ágai kifacsart ember-karokká válnak. Ám ha létrejön a megértés diktálta
együttélés, Molnár Ibolya rögtön megfesti a mindnyájunk előtt álló egyetlen
lehetséges megoldást. Képeit ezért tudom ajánlani őszintén mindazoknak, akik úgy
akarnak élni, hogy közben gondolkodnak.
Így írt Dr. Telepy Katalin művészettörténész
Molnár Ibolya művészetéről egy kiállítás alkalmával:
A szenvedéllyel, kitartással fejlesztett festésnek - rajznak szolgálóleánya
Molnár Ibolya. Igazi nyírségi habitusa festészetében olyan utakra vonzotta,
amelyek lehetővé tették festőegyéniségének kibontakozását. Szerény, megnyerő
egyénisége akaraterős, következetes és kitartó jellemet takar. Határozott
céllal kezdett húsz év előtt Berecz András mellett művészetének
fejlesztéséhez, s ennek érdekében időközben többféle technikát,
akvarellfestést, pontokból álló tusgrafikát kipróbált, sőt kerámiával is
foglalkozik.
Lelki alkatának rezdüléseit két irányban testesíti meg. Az egyik
bevallottan, következetesen mívelt témaköre a lelki nyomorúság nehéz terhét
viselő ember, aki körülményei által bilincsbe verten képtelen sorsán
fölülemelkedni. Festőnk célja éppen az oly gyakori esélytelenség,
kiszolgáltatottság ellen felvenni a harcot. Sok Molnár Ibolya - modell van.
Van, aki közömbösen elmegy mellettük, van, aki sajnálkozik; de olyan is, aki
elmarasztalja tehetetlenségüket. Festőnk a sorsukra figyelést és a
témakörben a művészi eredmények bemutatását életcéljának tekinti; pszichikai
módszerekkel, lelki motivációk felmutatásával közeledik feléjük. Ábrázolásai
e téren lélekbemarkolóan hatnak. Egyik kiállított képén - Lézengők -
hideglelős színeivel, kitűnően alkalmazott fényeffektusokkal a sors
jelenléte vízióként hat. Látványos jelenetek érdeklik.
Teljes szívvel a nyomorultak, a testi-lelki betegek, öregek
elhagyatottságának megérttetése fontos számára. Ellentétben a múlt századi
szegény emberek, koldusok naturalista ábrázolásával, ő a hideg színek
pszichikai hatására épít.
E képek fő témája a magány, mely lehet szemléltető, gondolatokat ébresztő,
de tragikus, elviselhetetlen szomorúságot tükröző is. Nem egy képén
ábrázoltjainak lelket érintő nyomorult helyzetük letargiája; amely kimeríti
a betegség kritériumát. Festő módszerével, ahogy nyilatkozik, küldetést akar
teljesíteni. Ráébreszteni a társadalmat a perifériára sodortak
kiszolgáltatottságára. Ebben a témakörben látjuk birkózását a hatalmas,
fekete szárnyú madár lidércalakjával. Ezzel a motívummal, nevezzük Sorsnak,
vagy Végzetnek, többször is találkozunk.
Festészetének másik területe a természet felé vezet. A fák vonzzák.
Magányosan, ligetekben, tömegesen a nyírségi dombok taréján sorjázva.
Tájképeinél sem a tetszetősségre koncentrál. A fákat is összekapcsolja a
magánnyal és az emberi élettel. Mindegyik ábrázolásának lelki vonzata van.
Szerelmetes barátai a fák, a szélben hajladozó, gyenge törzsűek, fiatal fák,
az alig cseperedett fiatalság védtelenségében, vagy a göcsörtös törzsű,
vénséges faóriások drámai egymagukban.
Témáihoz a sóstói környezet dimbes-dombos vidéke szolgál. Néha egy-egy kis
faházat fognak körbe az ágas-bogas fiatal fák, és a tavaszi szélben szilaj
táncba kezdenek. Egyik megrázó hatású képe, amelyen a lombtalan, vastag
törzsű, öreg fa szinte emberi lény gyanánt görcsbe merevedő karokkal,
ágakkal az ég teljes felületét betölti. Biztosan állja még a természet
erőinek rohamát, de léte már az elmúlással harcol. Itt kapcsolódik egybe a
hitvallása: ahogy a szánandó ember szomorú sorsára, az öregségre, az
elhagyatottságra, elmúlásra koncentrál, a természetben ugyanúgy megindító
gondolatokat ébreszt, ha egy vén fát kivágnak, és megrendülünk, ha
embertársaink életkínjait tapasztaljuk. Ilyenkor ösztönös lelki rezdüléssel
szeretnénk segíteni.
Ezt teszi most megrázóan megfogalmazott, lelket mozgató képeinek
kiállításával Molnár Ibolya.
Figyeljünk rá!"
Dr. Telepy Katalin
művészettörténész
Molnár Ibolya elérhetősége
4481 Nyíregyháza-Sóstóhegy, Attila
u. 67. Telefon: +36-20-250-1411
E-mail: molnariboly@gmail.com
További festmények: A Nyíri Arborétum (www.arboretum.hu) honlapján
ABOUT IBOLYA
MOLNÁR
"I was born in the Nyírség and was being brought up
there. I was a beginner teacher when I started painting, drawing. I wanted to express
myself anyway. I have learnt the trade beside András Berecz painter-artist from
Nyíregyháza but I have learnt a lot from János Horváth and István Huszár too. I have
taken part at collective shows since 1972: Budapest, Nyíregyháza, Poland (Rzeszów),
Ruthenia, (Ungvár, Munkács), Transylvania (Zsobok, Kolozsvár), Slovakia (Királyhelmec,
Borsi). My original exhibitions from 1979 till nowadays: in the county
Szabolcs-Szatmár-Bereg (Nyíregyháza, Nyírbátor, Vásárosnamény, Fehérgyarmat...),
in Budaőrs, Tokaj, Szeged, Kecskemét. I'm working with oil, I am making flame - enamel
pictures, lino-prints, ink illustrations standing from points, aquarelles, pottery, I have
got to learn the welding and filming. I established an arboretum in 1994. My reason is not
only the showing of the local plants but the creation of such a mental living space that
puts up every Hung arian and also foreigner who likes people, wants to know and create. In
my painting I strive on expressing dreams, feelings, thoughts with symbols taken from
nature but I hold mirror too in front of the people with diverse of opinion in
picture."
Molnár Ibolya address: Hungary,
4481 Nyíregyháza-Sóstóhegy, Attila u. 67. Phone:
+36-20-250-1411
E-mail: molnariboly@gmail.com
More Molnár Ibolya pictures here: Nyíri
Arborétum's website (www.arboretum.hu). |